Sokan ismerjük a pánikrohamokat, amik intenzív szorongásos testi tüneteket, például szívdobogást, légszomjat vagy remegést okoznak, gyakran észrevétlenül és hirtelen jöhetnek és ideiglenesen átvehetik az irányítást az érintettek felett. Több módszer is létezik a kezelésére, mint például speciális légzéstechnikák, autogén tréningek. Eltérő, hogy kinek mi válik be, azonban kognitív viselkedésterápia, angol nevén cognitive behavioral therapy (CBT) bizonyítottan hatékony megoldás lehet az ilyen rohamok kezelésében.
A kognitív viselkedésterápia alapelve, hogy a gondolataink befolyásolják az érzéseinket és viselkedésünket. Az ilyen terápia során a terapeuta és a páciens együtt dolgozik azon, hogy felismerjék és megváltoztassák a negatív gondolkodási mintákat, amelyek hozzájárulhatnak a pánikrohamok kialakulásához. Ez a terápiás megközelítés segít az érintetteknek megérteni és kezelni a pánikrohamok mögött álló tényezőket, és új módokat tanulni a szorongás és stressz kezelésére.
A kognitív viselkedésterápia két fő aspektusra összpontosít: a kognitív restrukturálásra és a személyes készségek fejlesztésére. A kognitív restrukturálás során a beteg megtanulja felismerni és kérdőre vonni a torzított gondolatokat, amelyek fokozhatják a szorongást. Azáltal, hogy új és reálisabb nézőpontokat tanulnak meg alkalmazni, a páciensek kevesebb félelmet és szorongást érezhetnek.
A készségfejlesztés a stresszkezelés, a relaxáció és a problémamegoldás területére fókuszál. Ezek a készségek segítenek a pácienseknek jobban kezelni a stresszhelyzeteket és megelőzni a pánikrohamokat. A terápia során a páciensek megtanulnak hatékony stresszkezelő technikákat és módszereket a negatív gondolatok kezelésére.
A kognitív viselkedésterápia alapelvei:
- Gondolatok és érzések összefüggése: A Kognitív Viselkedésterápia szerint a gondolatok, érzések és viselkedés szorosan összefüggnek egymással. A negatív gondolatok és hitrendszerek rossz irányba befolyásolják az érzéseket és viselkedést. A pánikrohamok esetében olyan torzított gondolatok jelenhetnek meg, mint a túlzott aggodalom a testi tünetekkel kapcsolatban vagy a rosszabbra számítani a jövőt illetően.
- Az automatikus gondolatok azonosítása: A terapeuta segíti a pácienseket abban, hogy felismerjék azokat az automatikus gondolatokat, amelyek a pánikrohamokat elősegíthetik. Ezek a gondolatok gyakran öntudatlanul vagy reflexszerűen jelennek meg.
- Gondolati torzítások felismerése: A kognitív terápia célja, hogy felismerjük a gondolati torzításokat, például a fekete-fehér gondolkodást, a túlzott általánosítást vagy a negatív előrejelzéseket. Az ilyen torzítások nagy mértékben hozzájárulhatnak a szorongáshoz és a pánikrohamokhoz.
- Kognitív restrukturálás: A terapeuta segít a páciensnek kérdőre vonni a negatív gondolatok hitelességét és helyességét. Ezt követően új, reálisabb nézőpontokat dolgoznak ki, amelyek segíthetnek csökkenteni a szorongást és a stresszt.
- Helyzetek szemléletváltása: A kognitív terápia során a páciensek új módokat tanulnak meg arra, hogyan értelmezzék és reagálják le a stresszes helyzeteket. Az új gondolatmódok segíthetnek megelőzni a pánikrohamokat vagy kezelni őket.
Kutatások azt mutatják, hogy az érintettek, akik részt vesznek ebben a terápiában, általában jelentős javulást tapasztalnak a pánikrohamokban és az általános szorongásban. A terápia fókuszál a rövid távú célkitűzésekre és konkrét technikákra, ami segít a pácienseknek aktívan részt venni a saját gyógyulási folyamatukban. A cél az, hogy az egyén megtanulja önállóan kezelni a szorongást és megoldani a problémákat, amelyek a pánikrohamokat kiváltják. A terápia folyamán gyakorlatokat, házi feladatokat és esettanulmányokat is alkalmaznak a negatív gondolatok és viselkedések kihívására és átstrukturálására.
Összességében a kognitív viselkedésterápia segít abban, hogy az egyén felismerje és kezelje a pánikrohamokat kiváltó torzított gondolatokat, és új és hatékonyabb módokat találjon a szorongás és stressz csökkentésére.
